Etyek (10,2 km)

 

A község neve eredetileg az Ete személynévből származik (Az Ete magyar eredetû férfinév, jelentése: a hetedik gyermek). Német neve: Edeck.
Időszámításunk előtt 9000-től az I. század kezdetéig a Magyar-kút feletti Kakukk-hegyen és a Kálvária-dombon jött létre ősemberi település.
Időszámításunk után 10-től 379-ig egy római kolónia található e helyen.
379-től a Honfoglalásig (896-ig) hunok, avarok, eraviszkuszok élnek itt.
896 és 1326 között a falu a Csák nemzetség Fejér megye-i birtokainak a része.
1326-ban királyi birtok lesz, a XIV. század közepétől 1543-ig a székesfehérvári káptalan tulajdonába kerül.
1543 és 1686 között török hódoltsági területként a budai szandzsákhoz csatolják.
1637-ben a jezsuiták komáromi rendházának adományozzák a falut, akik 1720 és 1770 között 112 német családot telepítenek a községbe.
1777-ben Mária Terézia Etyeket is a restaurált székesfehérvári káptalannak adományozza.

A község szomorú eseményei, a kétszer pusztító pestisjárvány, az első és második világháború sok áldozatot hozott.
Szőlőtermesztés:
Etyek vidékén az 1900-as évektől jelentős a szőlőtermesztés, amely kötődik a Törley-pezsgőgyár termeltetési tradícióihoz. A kevés csapadékkal és bőséges napsütéssel jellemezhető itteni klíma és a talaj karakteres, savas borok készítésére tették alkalmassá a területet. Az évszázados szőlőkultúra eredményeként a falu néhány éve már a történelmi borvidékek táborához tartozik. A több mint 800 hektáron termelt szőlő egyrészt a budafoki Törley pezsgő alapanyagát adja, másrészt az egyre kedveltebb etyeki borok (Chardonnay, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Királyleányka, Rajnai Rizling) készülnek belőle.
A rendszerváltás után a község teljes infrastruktúrája (ivóvíz, szennyvízhálózat, földgáz, telefon, szilárd burkolatú utak, kábel tv) kiépült. Színvonalas énekkar és számos civil szervezet is mûködik itt, élénk népmûvészeti és mûvészeti élettel. A Botpuszta településrészt 1927-ben csatolták Etyekhez.
 

Látnivalók Etyeken

Boti-Kápolna története

Etyek községben Botpusztán a dombtetőn egyedül áll egy magas kőtemplom, mely az 1200-as évek végén már bizonyosan létezett. Ezt a templomot az 1400-as években lebontották, s egy rövid falszakaszt meghagyva sokkal díszesebbé építették. Ebben a későgótikus templomban már összefüggő térben volt elhelyezve a szentély és a gyülekezetet befogadó templomhajó, amelybe akkoriban Etyek felől lehetett belépni. Külön érdekességet jelent kívül a Kápolna egyik sarkán lévő kőbe karcolt jel, amely a sámánhit sok évszázados fennmaradását bizonyítja: rontásűző céllal vésték a falába.

A törökkorban a templom teteje és boltozata beomlott, nyugati oromfala kidőlt. Az 1700-as években újjáépítették, majd többször átalakították. Megnyitották a jelenlegi kaput, fölötte ablakot ütöttek a falban, íves karzatot alakítottak ki, s helyére került – most már csak fotón létező – barokk oltár.

1758-ban a spanyol alapítású, de elsősorban Magyarországon kifejlődő Nazarénus rend két szerzetese számára elkezdték újjáépíteni a templomot, majd felépítették mellé a rendházat is.

A kápolnát a II. világháború végén az oroszok istállónak használták. Jelenleg műemlék védelem alatt áll. Időnként rendezvényeket, kiállításokat tartanak benne. A domb látképét kellemesen uralja a kápolna és a remeteház.

 

Heimat Museum – Etyek Német Nemzetiségi Tájház
Nyitva: előzetes egyeztetés szerint2091 Etyek, Magyar u. 5.Telefon: 06-20/589-7863A sváb kultúra, a régi mindennapos paraszti élethez tartozó berendezési és használati tárgyak és eszközök bemutatása. A tájház melletti fészerben a hagyományos földmuveléssel és állattartással kapcsolatos eszközöket lehet megnézni. http://etyektej.hu http://gingallo.hu/ www.kordafilmpark.hu
Gingalló Csokoládé manufaktúra
Korda Filmpark
Kálvária-domb
Az etyeki kálvária története talán a templom építése idején, vele egy időben, vagy nem sokkal később kezdődött.Az etyeki kálvária története talán a templom építése idején, vele egy időben, vagy nem sokkal később kezdődött. A stációk elhelyezése és rendje a felfelé vezető úton cikk-cakk-vonalban, majd a magaslatokon körben találhatók. A fülkékbe helyezett képek fémlapra (vaslemezre, bádogra) voltak festve. Festőjük ismeretlen. Kálvária képe még romjaiban is nagyszerű látványt mutat a falu közepén. Fellelhető a rendező elv, az adottságok érvényre juttatásának szándéka. A stációk sora a térszervezés szép rendjére vall. A Kálvária felújítása 2000 februárjában kezdődött és június végén fejeződött be. Átadása és felszentelése az Etyeki Búcsú alkalmából volt. A stációkövek, a Szent Vendel szobor és a három kereszt restaurálását Rákos Péter, Sütő József és Mészáros János restaurátorok végezték. A stációkon lévő alumínium kereszteket Vendli Péter készítette. A mozaikképek Csókos Varga Györgyi munkái.Az etyeki kálvária története talán a templom építése idején, vele egy időben, vagy nem sokkal később kezdődött.   Az etyeki kálvária története talán a templom építése idején, vele egy időben, vagy nem sokkal később kezdődött. A stációk elhelyezése és rendje a felfelé vezető úton cikk-cakk-vonalban, majd a magaslatokon körben találhatók. A fülkékbe helyezett képek fémlapra (vaslemezre, bádogra) voltak festve. Festőjük ismeretlen. Kálvária képe még romjaiban is nagyszerű látványt mutat a falu közepén. Fellelhető a rendező elv, az adottságok érvényre juttatásának szándéka. A stációk sora a térszervezés szép rendjére vall. A Kálvária felújítása 2000 februárjában kezdődött és június végén fejeződött be. Átadása és felszentelése az Etyeki Búcsú alkalmából volt. A stációkövek, a Szent Vendel szobor és a három kereszt restaurálását Rákos Péter, Sütő József és Mészáros János restaurátorok végezték. A stációkon lévő alumínium kereszteket Vendli Péter készítette. A mozaikképek Csókos Varga Györgyi munkái.
A történelmi jelentőségű Körpince pinceegyüttes, a Kecskegödör, a Sóskúti úti pincesor, az egyedülálló présházak a település gyöngyszemei.A környéken már a rómaiak idejében is foglalkoztak szőlőműveléssel, a szőlőtermesztés mai hagyományai az 1700-as évek elejére vezethetők vissza. Ekkor mintegy 112 német családot telepítettek a községbe, akik felvirágoztatták a mezőgazdaságot. Etyek az 1860-as évek közepétől vált a főváros szőlőskertjévé. Több száz, kőből rakott pince épült, amelyek nagy része még mai is áll.Magyar-kút

Ez a forrás - melynek vízhozama ma is 6-700 liter percenként - táplálja évezredek óta a Nádas tavat, mely egykor valószínűleg Háromrózsáig terjeszkedett. A kút épülete a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban. A Magyar-kút adta az ivóvizet az emberek és állatok részére. A legeltetett állatok terelése a Magyar-kúthoz mindennapos tevékenység volt. Az asszonyok előszeretettel mosták itt a ruhákat. Egyszerűen deszkalapra fektették, azután mosófával (prakkerrel) ütögették (prakkerolták) az áztatott ruhát. A gyerekek is megtalálták játékukat a kútnál, amíg a felnőttek munkájukat végezték, ők pancsolhattak a vízben. Jóllehet a Magyar-kút 18 évvel túlélte az etyeki németek kitelepítését, szomorú sorsát nem kerülhette el. A hatvanas évek közepén kiépítették az egész faluban a vízvezeték-hálózatot. Az, hogy Etyek ivóvíz-ellátást kapott, természetesen örvendetes dolog volt, de ezért kemény árat kellett fizetni az etyekieknek. Higiéniai okok miatt - így mondták akkor - be kellett temetni mindhárom medencét. Több, mint 30 év után az 1990-es években került sor a kút és környéke helyreállítására. Visszakerült ide a Nepomuki Szent János-szobor, itt állították fel továbbá a Kitelepítési emlékművet. A vizet azonban nem lehetett megmenteni, a rengeteg műtrágyának, amelyet évtizedeken keresztül esztelenül szétszórtak a földeken, meg lett a szomorú következménye: az egykori finom forrásvíz már több éve ihatatlan, de ismét szabadon és büszkén folyik, éppen úgy, mint évezredekkel ezelőtt, és táplálja a Nádas tavat.

Tékép