Kozáromi-tó (3,3 km)

Páty falu külterületén található határok dűlőnevei sok érdekes elnevezést tartalmaznak. Az egyik ilyen elnevezés, amely egy valódi helynévből alakult ki Kozárom. Eredetileg Kozár-rom tagolt változatban egy régi kazár néptörzs nevét őrző Kozár település elpusztult helyét, romjait jelölte. Ezt a helyet a falu lakossága évtizedek, évszázadok óta megjelölte, ismerte, tudta. Páty nagyközség 1885-ös birtoktérképén nagy pontossággal meg is található. Az idők homályában eltűnt falu nyomait még a múlt században is látni lehetett. 1975-ben a falu topográfiai feltérképezésénél a régészek (Dinnyés-Kővári-Tettamanti-Topál) a községtől délnyugatra kb. 2, 5-3 km-re egy kis patak partja mellett emelkedő domb lejtőjén köves felületen, cserép-tégla és csontleleteket gyűjtött. Ők a lelőhelyet a középkori Pilis vármegyei Kozar faluval azonosították. Az ősi falu neve a népvándorláskor a magyarsághoz csatlakozó egyik kazár néptöredékkel, a kabarokkal kapcsolatos. Mindössze egyetlenegy középkori említése ismeretes. 1469-ben Bia szomszédjaként szerepel. Nagy a valószínűsége annak, hogy már a törökkor elején elpusztul, mivel a török defterekben pusztaként szerepel. Hiányzik a török dikajegyzékéből is. Kozárom pusztát 1651-ben, 1662-ben, 1663-ban különböző végvári katonák kapták meg a királytól. Kozárnak temploma is volt, erre utal a múltszázadbeli használatos Pusztatemplom név is. A templom alapfalait 1873-ban szedték ki. Akkor Várady József elkészítette a templom alaprajzát. Ezek szerint a latin kereszt alaprajzú 9,4 m széles épület hosszhajója 27,1 m hosszú, kereszthajója 20,8 m hosszú volt. A 0,8 m széles falakat mészkőből építették.

Más forrás szerint Kozárompusztán 1715-25 között épült templom, és 1780-ig, a pátyi templom felépültéig ide jártak a pátyi hívek is misére.
Ma már mindennek nyomát sem lehet fellelni, viszont van itt egy pici darab érintetlen természet.

 

Térkép

Túravideó